Címke: tó


2017. Június 08.

18-napnyi adat a Durba-tóról

írta: Xaint

 

Ma újfent kimásoltam a kombinált szenzor SD-kártyájáról az adatokat, a belőle készített grafikonon pedig megjelöltem néhány érdekességet.

 


 

Az ultrahangos távolságmérő kezdeti rendetlenkedése mellett felfedezhető rajta a vízhőmérő szonda beázása, a Kis-Durba vizének átemelése az új tóba, két lehűlést hozó csapadékzóna átvonulása, stb. smiley



2016. Szeptember 26.

Etetőhajó projekt fejlemények

írta: Xaint

Az utóbbi időben sajnos nem jutott túl sok idő az etetőhajó építésével foglalkozni. Mivel azonban nem szeretném az egészet veszni hagyni, picit muszáj leszek vele törődni. Ennek fényében rendeltem néhány dolgot ebay-ről, amire feltétlenül szükségem lesz a projekt megvalósításához. Ezek olyan dolgok, amiket eddig még nem használtam nyákgyártás során. Hogy mikről beszélek? Azt is mindjárt elárulom, de előbb jöjjön egy kis történelem... cheeky (nem lesz hosszú...)

Először is, azt tudom, hogy mennyire nehéz a toner transzferes módszerrel reprodukálhatóan jó eredményt elérni a nyomtatott áramkör gyártásakor. Sima egyoldalas nyák esetén még nem is annyira rossz a helyzet. Az évek során én is többféle módszert kipróbáltam a toner rézlemezre való átvitelére, gyártottam nyákot vasalóval, például kisöcsém játékautójának, vagy hajójának felturbózása során. A labortápomhoz tervezett nyákot egy szendvicssütő segítségével gyártottam le, melyhez előbb sarokcsiszoló segítségével vágtam két darab, 5 mm vastagságú vaslemezt, ezek közé került a panel. A szendvicssütő 175°C-os hőmérséklete egyébként elég jó eredményt adott, a labortápomhoz tervezett nyák legyártása, annak nagy mérete ellenére is tökéletesen sikerült. De készítettem nyomtatott áramköröket laminálógép segítségével is, ez azonban gyári állapotában nem melegszik fel eléggé, ezért csak kisebb nyákok gyártásánál hozott kielégítő eredményt.

A toner átvitelénél nekem végül mégis a laminálógép hozta meg a legstabilabb eredményt. Mindezt csak azután, hogy a szendvicssütőre egyik nyákgyártás alkalmával túl nagy erővel sikerült rátérdepelnem, aminek következtében szerencsétlen több darabra tört. Ekkor esett le, hogy a benne lévő 175°C-os termosztátot akár át is tehetném a laminálóba, amiben eredetileg mindössze 120°C-os volt. Az egyetlen gondot már csak a vastag nyáklemez jelentette, amit a lamináló igen nehezen hajlandó "megemészteni".

Mindezeket csak azért írtam le, hogy érzékeltessem, mennyi kísérletezgetés szükséges ahhoz, ha a toner transzferes módszerrel, otthon szeretnénk normális minőségű nyomtatott áramköröket készíteni.

Az etetőhajó építését képzelem az eddigi legösszetettebb projektnek, melynek tervei több módosításon is átestek már, sőt most is folyamatosan változik ez-az. Persze mikor változzon valami, ha nem a tervezési szakaszban... cool

Amit eddig tudok, hogy mind a távirányítóba, mind az etetőhajóba kétoldalas nyákot szeretnék tenni, felületszerelt alkatrészekkel.

Korábbi tervek szerint mindkettőben egy-egy Arduino Pro Mini teljesített volna szolgálatot, Atmega 328P mikrovezérlővel, 32kB flash memóriával. A vezeték nélküli kommunikációt RFM22B-433-S2 transceiver modulokkal terveztem megvalósítani. Volt is egy próbapanelen összeállított, kezdetleges adó/vevő teszt verzió ezekből, kiegészítve egy 1.8" TFT LCD-vel, illetve egy GPS modullal. A távolságtesztek a próbapaneles kivitel ellenére jól sikerültek, simán vitte a 350-400 métert is, bár a kis RF modulok a legnagyobb adóteljesítményen néha kifagytak. Ez a teszt verzió elég sokáig pihent az íróasztalomon, és végül nem érte meg a gyártási szakaszt.

A 433MHz-es transceiver modulokat egy ilyen projekthez mindig is egy kicsit "how ya doin"-nak gondoltam, ma már a sokkal modernebb és energiatakarékosabb 2.4GHz-es modulok a menők. Ezért beszereztem a HESTORE-ból egy pár nRF24L01+PA+LNA modult, antennával, melyek egészen elképesztő >1Km hatótávolsággal rendelkeznek. Ez persze egy picikét overkill, ami a horgászatot illeti, ilyen hosszú damil ugyanis ritkán van egy orsón, de az ilyen modulok adó teljesítményét kódból bármikor változtathatjuk. Vagyis nem kell mindig a legnagyobb áramfelvétellel járó maximális teljesítményen adni, elegendő ha a jelerősség függvényében vagy a távolságnak megfelelően állítjuk be azt. És ha már ezeket a modulokat beszereztem, velük együtt rendeltem még két darab ATmega644P mikrovezérlőt is. Ezek 64kB programmemóriával rendelkeznek, ami egy kicsit barátságosabb, mint az ATmega328P 32kB-ja. A fejemben ugyanis csak úgy záporoztak az ötletek,  hogy mennyi funkciót építhetnék a hajó / távirányító kódjába. És nem szerettem volna, ha a kód számára rendelkezésre álló memória szűk keresztmetszetet jelentene.

Ez a mikrovezérlő felületszerelt, TQFP tokozású, ami egy esetleges tesztáramkör építését, illetve programozását igen megnehezíti. Hacsak nem vállaljuk be azt, hogy előbb egy tesztelés céljából létrehozott nyákra forrasztjuk, azon programozzuk fel, élesztjük, stb, majd dolgunk végeztével leforrasztjuk. Én ezzel nem akartam kísérletezni, ahhoz az ATmega644P túl drága laugh. Mivel van már egy kis tapasztalatom az AVR mikrovezérlők programozásában, tudtam, hogy viszonylag könnyen lehet a létező kódot az egyes típusok között migrálni. Így a programozás kezdeti fázisaiban egy Arduino Uno, Arduino Mega 2560 párost használok.

Huh, egy picikét elkalandoztam...  Térjünk is vissza az eredeti témához.

Szóval arra gondoltam, a toner transzferes nyákgyártás után megpróbálkozom a fototechnikai eljárással. Ezzel az eljárással lehet ugyanis otthoni körülmények között a legpontosabb, legprecízebb nyomtatott áramkört készíteni. Cserébe a gyártási folyamat összetettebb.

Ehhez azonban be kellett szereznem a hiányzó hozzávalókat:

     
 

És ha már egyszer az ember a "Wan Hung Lo" piacról rendel, miért ne tegyen hozzá még egy-két olcsóságot, nem igaz? Így betettem a kosárba még egy UV érzékeny forrasztásgátló maszkot, ha már úgyis levilágítót is tervezek építeni. Olvastam, hogy sokan simán a napból érkező UV fényt használják a levilágításhoz, amit én elég bizonytalan faktornak gondolok. Szeretem a konzisztens eredményeket, amit csak egy rendes, időzítővel ellátott levilágító berendezés adhat. Ezt a levilágítót később használhatom mind a Dry fólia, mind pedig a lötstop levilágításához. Kíváncsi vagyok, hogy az 50db. UV LED-el milyen levilágítási időket kapok majd. Ez körülbelül egy hónap múlva kiderül, ha megérkezik a pakk...



2015. Február 12.

Etetőhajó távirányító érkezett!

írta: Xaint

Azt hiszem, megtaláltam az etetőhajóhoz megfelelő távirányító jelöltet! Vaterán akadtam rá, egy apuka árulta, mert a hozzá tartozó 2.4GHz-es helikoptert a kisfia felreptette egy magas fa tetejére. Elmondása szerint a játék csak néhány hetes volt. Mindegy is, az eladó készségesen válaszolt enyhén fura kérdéseimre, kérésemre plusz fotókkal alátámasztott, pontos méret adatokat küldött az eszközről, és mivel minden passzolt, így azonnal meg is vásároltam tőle. Baráti áron! laugh


Megérkezése után, mielőtt nekiestem volna nem éppen konstruktív szerszámaimmal, még gyorsan kipróbáltam. Természetesen a távirányító bekapcsolt, bár a hozzá való helikopter nélkül nem sok mókát jelentett, ezért inkább darabjaira szedtem. Még a nyomtatott áramkörről is leforrasztottam minden alkatrészt, hogy kényelmesen be tudjam szkennelni azt, a saját nyák tervezésének megkönnyítésére. Összesen 11 db. nyomógomb volt rajta, plusz egy potenciométer. Ezeket félretettem. Valamilyen noname, felületszerelt mikrovezérlő volt rajta, valószínűleg egy célirányos darab.
 


 

      
 

Sima egyoldalas nyomtatott áramkör volt benne, hibrid alkatrészekkel, elég sok 0R-es, jumperként használt ellenállással a felületszerelt alkatrészek oldalán, és még néhány légvezetékkel a furatszerelt oldalon. A kijelző egy egyszerű, nem grafikus, monokróm LCD.

Aminek nagyon örülök, hogy az általam használni tervezett színes, 1.8" TFT LCD méretei pontosan megegyeznek a gyári LCD-vel. Maga a távirányító dizájnja is tetszik, nem túl hivalkodó, nem túl csicsás vagy gyerekes, szép letisztult, szürke-fekete színvilággal bír. Már csak meg kell töltenem tartalommal... devil



2014. November 30.

Etetőhajó hajótest érkezett!

írta: Xaint

A bátyám pár napja ráakadt egy DELTA típusú etetőhajó-test utánzatra, azt hiszem Vatera-n és gyorsan meg is rendelte. Ma jött meg. A hajótest két nagyobb félrészből áll, illetve egy "motorháztetőből", anyaga valamilyen üvegszál erősítésű műanyag lehet. Amit még küldtek hozzá, az egy kb. 8mm vastagságú, négyzet alakú műanyag lap, ami a méretei alapján kiadja a hajó hátuljára kellő etetőanyag-kieresztő ajtót, illetve a felette lévő fixen lezárt részt. Azt nem tudom, hogy ez ugyan abból az anyagból készült-e mint a hajótest, mindenesetre dög nehéz, ezért biztosan nem fogom használni... Helyette valamilyen vékonyabb és könnyebb műanyaglapot kell szereznem.
 

        

 

De a jó hír viszont az, hogy az egyik legnagyobb gond ezzel megoldódni látszik. Ha ugyanis nekem kellett volna még hajótestet is eszkábálni, na abban semmiképp sem lett volna köszönet. laugh

Most már ismerem a pontos méreteket, így a hajóba bátran lehet tervezni. Viszont a távirányítónak is ki kell találjak valamit...